Reggel mikor felkeltünk nagyon igyekeznünk kellett, mert különben elkéstünk volna. Mikor beértünk az iskolába épp szembementem a tanárnővel és megkérdezte, hogy hol voltam.
-Sajnálom, de nagyon rosszul éreztem magam. De utána már elmúlt.
- Nagyon gyanús vagy te nekem Shanon.- mondta a tanárnő mintha mindent tudna.
- Elnézést, de mennem kell. - mondtam csak, hogy végre ott hagyhassam a kínos beszélgetést. Ekkor elfutottam, de a tanárnő nem adta fel és óra után is kérdezgetett. De most se mondtam meg az igazat mert tudtam ha megmondom akkor büntetést kapok.A folyosón szembe mentem Vicky-vel aki pont az igazgatóiból jött.
- Szia Vicky.
- Szia Shanon. - mondta Vicky.
- Miért jöttél az igazgatóiból? - kérdeztem ijedten.
- Mert mikor mentem haza hallottam amint Emily rólad beszélget a barátnőjével és minden féle cafkának lehord és egy kicsit hajba kaptunk.
- Jaj, Vicky nem kellet volna ezt tenned értem. Most bűntudatom van, hogy miattam kerülsz büntibe. - bűntudattal mondtam.
- Akkor mégis mire valók a barátnők, ha nem arra hogy megvédjék egymást. - mondta Vicky. - Akkor is, a barátnőm vagy és ez a dolgom. Na, megyek, mert kezdődik az irodalom órám, és ha megint elkésem, nem kímél a tanár, mert a verekedésért így is pikkel rám.
- Jó, szia. - alig hogy kimondtam már szaladt is.
Mentem a folyosón mikor megláttam a faliújságon hogy 5 hét és itt a suli bál. És most kell ruhát nézni, mert tavaly mikor utolsó héten vettem ruhát már nem volt sehol így az anyukám ruháját kellet felvennem, ami nagyon régi volt. Úgy hogy megbeszéltem Vicky-vel hogy ha véget ér az órája megyünk ruhát venni. Nekem még úgyis lesz addig "Énekes Leszek" órám. Elmentem az órámra a motorommal és pont kezdésre léptem be. Már gyakoroltunk a bálra, mert fellépünk, és nem akarok egy próbát se kihagyni, mert akkor nem tudok fellépni. Pedig nagyon jó a dal. Elpróbáltuk a dalt és nem volt valami jó, mert a tanár minden kis hibáért megállított minket pedig még sok időnk van. Majd ha az utolsó hétnél tartunk, majd akkor csinálja ezt és ne 5 héttel előtte. Vége lett az órának és rögtön szaladtam a sulink elé, mert megbeszéltük Vicky-vel hogy ott találkozunk. Mikor oda értem már Vicky ott volt és egy kicsit mérges volt, hogy megint késtem. De tudhatná, hogy messzire van az egyetem.
- Szia Shanon neked, ha egyszer azt mondom, hogy 3 óra az nem fél 4.
- Jól van, na, tudod, hogy messzire van az egyetem és ráadásul dugó is volt így kerülnöm kellet. - mondtam szégyellt arccal.
- Jól van, na, inkább menjünk ruhát nézni mert láttam hogy mások is mennek és azt mondtad hogy rózsaszín ruha kell mert meg mondta Mr.Mason tanár urad hogy ugyan olyan ruha kell a fallépőknek.
- Úristen nekem teljesen kiment a fejemből, de még jó hogy neked is elmondtam, de amúgy már kinéztem egy gyönyörű szép ruhát. De nem mutatom meg az meglepetés lesz.
- Kérlek, mutasd már meg.
- Nem. - mondtam komolytalan arccal.
- Miért nem? - mondta Vicky kíváncsian.
- Mert meglepi lesz. - mondtam megtörhetetlenül. Mikor oda értünk a boltba Vicky rögtön rohant be és letámadta az eladót, hogy milyen ruhát képzelt el. Szegény eladót úgy sajnáltam, mert semmi se volt jó Vicky-nek. De mikor oda nézett az ablakba olyan ruhát látott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése